Daganatos betegségek. Több daganatos betegség rizikóját, illetve kimenetelét befolyásolja, hogy mennyire vagyunk kipihentek. Azoknál, akik hat órát vagy annál kevesebbet alszanak éjjelente, megnő a bélrendszeri, illetve prosztatadaganatok kialakulásának esélye. Egy emlőrákosokkal végzett kutatás eredménye szerint pedig a kevés alvás a daganatok agresszivitásának fokozódásával és a betegség kiújulásának megnövekedett esélyével jár együtt. Korai halálozás. Azok a férfiak, akik éjszakánként csak hat órát vagy annál kevesebbet aludtak, gyakrabban haltak meg idő előtt, mint kipihentebb társaik - még abban az esetben is, ha egyéb rizikófaktorok (mint testsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás) máshogy jósolták volna ezt.
- Az alvás fontossága
- Alvásvizsgálatok - Somnocenter
- Az alvás paradoxona: magyar kutatók mérték meg a titokzatos REM-alvás két eltérő fázisát - Qubit
Az alvás fontossága
Ennek ellenére a REM alvás alsó késleltetése megfigyelhető (kevesebbet jelent a megjelenéshez). Bibliográfiai hivatkozások: McCarley, R. W. (2007). A REM és NREM alvás neurobiológiája. Sleep Med, 8 10 KÜLÖNÖS DOLOG ✔ ami ALVÁS KÖZBEN történik VELED! [LEGJOBB] (Április 2022).
- Rem alvás magas e
- Az alvás paradoxona: magyar kutatók mérték meg a titokzatos REM-alvás két eltérő fázisát - Qubit
- 70 es évek édességei
- Rem alvás magas pulzus
- Rem alvás magas md
- Az alvás fontossága! Avagy mit érsz el, ha kialszod magad? | Peak girl
- Az alvást segítő hormonok szintjének növelés Méhpempővel
- Hang kép házimozi stúdió
- Angol magyar fordító s r.o
- Rem alvás magas koleszterin
- 2020 fiu nevek
- Új TV Műsor: Easy Rider, öcsém! - Csajokamotoron.hu Motoros Magazin
Az alvás non-REM fázisára is jellemző egyébként egyfajta hullámzás az ébrenlét és az alvás partjai között: van, amikor jobban leszakadunk a környezetről és elmerülünk az alvásban, máskor viszont mintha kifigyelnénk a külvilágra. Ha a külső környezetből érkező ingerek "izgalmasak", például azt halljuk, hogy a nevünket ismételgetik, felébredünk. Ha viszont nincs semmi figyelemreméltó, tovább alszunk. Simorék hipotézise szerint ez a fajta kettősség a REM-fázisban is fennáll. Az agykérgi felszíni idegsejtek aktivitásának mérése igazolta ezt a feltevést: a tónusos REM-szakaszban, amikor a szem mozdulatlan, és az egyén könnyebben ébreszthető, figyelme valamelyest a környezet felé fordul. A gyors szemmozgással jellemezhető fázisos szakaszban viszont inkább magában merül el az alvó, az tehát egy zártabb állapot. Mindez frekvenciákban mutatkozik meg Míg az ébrenlétre az agy strukturált működése jellemző, azaz az egymástól távoli agyterületek között is létrejön szinkronizáció, addig alvás közben az agy izoláltabban dolgozik.
Alvásvizsgálatok - Somnocenter
Az amerikai megfigyelések szerint ha az embereket felébresztik, amikor alvás közben a szemük mozog, 90 százalékban álmokról fognak beszámolni, ha viszont akkor keltik őket, amikor a szemük mozdulatlanul pihen, a többség nem fog álmot felidézni. Franciaországban Michel Jouvet arra figyelt fel, hogy miközben a kísérleti macskák teljesen tónusvesztett állapotban alszanak, az agyukba épített elektródák időnként élénk agykérgi tevékenységet jeleznek. A REM már csak azért sem pontos kifejezés, mert ebben a fázisban sem mozog mindig a szem. Kevésbé ismert tény, hogy ez az alvásszakasz is két eltérő részből áll: az egyiket tónusosnak, a másikat fázisosnak nevezzük. A magyar tudóscsoport – Simor mellett a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a BME egy-egy szakembere vett részt a kutatásban – szándéka az volt, hogy megmérje, miben térnek el a REM-alvás két fázisára jellemző agyi tevékenységek. A fázisos és a tónusos REM-fázist külön-külön eddig kevesen vizsgálták – mondta Simor.
Az alvás paradoxona: magyar kutatók mérték meg a titokzatos REM-alvás két eltérő fázisát - Qubit
Amikor alkonyatkor a nappali fény csökkenéséveI megindul a melatonintermelés, egyértelmű üzenet járja be a testet: anyagcsere, pihenj! Ennek a hormonnak köszönhetően tudjuk éjjel kipihenni magunkat. A melatonin elválasztása nem az alvástól függ, hanem kizárólag a világosság-sötétség ritmusától. Ha "belső óránk" összezavarodik, mint például a jetlag (időeltolódás okozta) tünetegyüttes, az éjszakai műszakban dolgozók alvászavarai vagy a vakok (hiszen a világosság sötétség ritmusát a szem recehártyája közvetíti az agynak) esetében, akkor melatonin adása segíthet. Ez a csökkent melatoninszint következtében fellépő alvászavarokra is érvényes. A melatonin fiatalon tart, vagyis: néhány fokkal alacsonyabb teljesítményre kapcsolja a sejtek erőműveit, így megakadályozza az energiapazarlást és az idő előtti elhasználódást. Ezenkívül a melatonin csökkenti a testhőmérsékletet, ami lehetőséget ad a szervezetnek a sejtekben szükséges javítások elvégzésére, mert amíg az energiafelhasználás és -termelés csúcsra jár, alig van rá kapacitás.
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix Természetesen ezek a magyarázatok nem zárják ki egymást. Előfordulhat, hogy az érdekesebb álmok is nagyobb valószínűséggel ébresztik fel az embert, így az álmai még inkább felidéződnek másnap reggel. Ezek a magyarázatok összhangban állnak azokkal a bizonyítékokkal, amelyek szerint a REM-álmok nagyobb valószínűséggel maradnak meg az emlékezetünkben, mint a nem REM-mélyalvás alatti álmok. Míg az álmodást általában a REM alvással azonosítjuk, valójában bármilyen alvási szakaszban álmodhatunk. De a REM-álmaink általában élénkebbek, bizarrabbak és lebilincselőbbek, míg az alvás más szakaszaiban az álmok hétköznapibbak. Valószínűbb, hogy nem csak azért emlékezünk a REM-álmokra, mert furcsábbak és izgalmasabbak, hanem azért is, mert nagyobb valószínűséggel ébredünk fel egy REM-stádium után, mint a mélyalvás után. Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
Ez után következik az "álomalvás" vagyis a REM fázis, amikor már magasabb az agyi aktivitás. Alvás alatt a szervezet "takarékra kapcsol". Alacsonyabb a pulzus és csökken a belső hőmérséklet. Lassul az emésztés és a vizelet kiválasztása. Az izmok el tudnak lazulni. Megemelkedik a növekedési hormon szintje (tudjátok ez felel az izmok növekedéséért is) és megsokszorozódik a meltaonin szint is. Tudjátok, ez a tobozmirigyben termelődő hormon, amely fáradttá tesz minket. Habár az alvás nem teljesen nyugodt állapot, hiszen ekkor is forgolódunk és mocorgunk, e kkor regenerálódnak a leggyorsabban az izomszövetek is. > Peak-tipp: a szervezetben a magnézium izomlazító hatású, így segíti a nyugodtabb alvást. Ezen felül az éjjel lesújtó vádli görcsöket is megszünteti! Aki átélt már ilyet (szerintem Te is…), az tudja, hogy nagyon kellemetlen tud lenni, elrontja az éjszakát… és még másnap is érezteti a hatását. Előzd meg, vagy nullázd le az előfordulását! Egyszer–egyszer lehet kevesebbet aludni a saját igényünknél, azonban ha rendszeresen kimarad és más módon sem pótoljuk (szundi, meditáció…), akkor könnyen alvásadósság alakul ki.